Egy hetet már eltöltöttem veletek.. újból. Igen, visszajöttem. Úgy, hogy ti még csak nem is tudtátok, hogy el akartam tűnni, és nem tudtatok a "búcsú" szövegem létezéséről sem, amit kizárólag nektek címkézve pötyögtem és fogalmaztam a blogom ez előtti bejegyzésében. 

Egy hét. Ketten maradtatok. Mint tudjuk egy hét alatt semmi nem derül ki, csak az, hogy ugyan azok az emberek vagytok mint eddig és semmit nem változtatok pozitív irányba, de mivel én abban a hitben voltam, hogy ugyan ott folytatjátok ahol abbahagytátok egészen meglep, hogy most ti vagytok a különcök. Bevallom örülök. Örülök, mert így legalább jut időm azokra az emberekre akik kedvelnek és nem azzal kell legyek elfoglalva, hogy ti éppen mit pletykáltok a ruházatomról, a hajamról, a képeimről esetleg a modell sikereimről. Ezek igazából régen sem izgattak mert tudom, hogy csak az irigység beszélt belőletek, és azon kívül, hogy megerősítettetek lelkileg ti nem tudjátok, de az önbizalmamat is növeltétek, úgy hogy köszönöm! Így már még magabiztosabban tudok majd a kifutóra lépni! ;) 

Kíváncsi leszek a következő tanévre, mert tudom, hogy meglepetést tartogat számomra, és érzem, hogy jobb lesz. NEKEM! Nektek!? Sosem lehet tudni... Hisz mint mondtam mindenki vissza kapja amit a másiknak okozott, és mivel minden jel arra mutat, hogy ez az év jól indul a részemről lehet, hogy most ti fogtok padlóra kerülni, kitudja!? Ne aggódjatok, nem felejtettem el semmit. Minden örök emlék marad amit velem tettetek és még itt vagyok! Nem fogok bosszút állni. Vagy legalábbis úgy nem amire számítotok. Csinálom ugyan azt amit eddig is tettem. Mosolyogva felkelek, felöltözök az éppen ideális stílusos szerelésembe, pörgős, buli zenéket hallgatva elindulok az iskolába a legjobb barátnőmmel, majd jókedvűen besétálunk a terembe felhagyva minden problémával. Ez így fog zajlani az idei év minden napján még akkor is ha nem suliba vagyok. Ha suliba láttok akkor csak ráteszek még egy lapáttal a boldogság receptemből, hogy lássátok mennyire jól érzem magam a bőrömben, és senki nem törhet le. Ez már bőven elég a bosszúhoz és még csak nem is csináltam semmit. :) 

Vannak ellenségeim, úgy hogy valamit jól csinálok, és ez a következő évben is így fog zajlani. Megtanultam őket kezelni, és ráadásul még élvezni is fogom.